Állatasszisztált foglalkozásokról

Az ember ezer szállal, elválaszthatatlanul kötődik az állatvilághoz. A társállatot tartók a mindennapi életükben megtapasztalhatják azt a harmóniát, amit egy szőrös társ csempész az életükbe. Az állatokkal való foglalkozás enyhíti a magányt, oldja a szorongást, javítja a hangulatot, struktúrát csempész a napjaikba. Ezt a hatást évszázadok óta ismerjük, azonban a tudományos szintű kutatás csak az elmúlt évszázad második felében kezdődött meg, melynek eredményeként egyre több terápiás irányzat alakul ki.

Az állatasszisztált foglalkozások közé azok a programok tartoznak, melyek során valamely állat (legtöbbször kutya, de létezik ló, macska, delfin, sőt terelésterápia is) társaságában látogatunk meg egészséges vagy beteg embereket. Formáját tekintve az állatasszisztált foglalkozás lehet egyéni vagy csoportos.

A foglalkozás elsődleges célja a jó hangulat megteremtése, örömszerzés, gondoljunk csak az idősek otthonaiban, vagy gyermekotthonokban tett rendszeres látogatásra, melyek legfőbb célja: kellemes, szórakoztató, vidám perceket szerezni a lakóknak.

A kutyás terápia típusai

  1. Állat-asszisztált aktivitás:

Az állat-asszisztált aktivitás lényege a foglakozásokon résztvevő személyek életminőségének, hangulatának és közérzetének javítása, aktivitásának növelése.
Ilyenek például azok a látogatói programok, amikor kutyával idősotthonokat, betegeket ápoló közösségeket látogatunk, de nincs fejlesztési cél. Ebben az esetben a hatást a kutyával való kapcsolat (simogatás, közös játék) érjük el. AAA során elsősorban a kliensek zárkózottságának, elszigetelődésének csökkentése, aktivításuk növelésé,t , napirendjük jobb strukturálását, kommunikációs készségek fejlesztését érjük el.

  1. Állatasszisztált terápia:

Állat-asszisztált terápia, mely során már kitűzött fejlesztési célok szerint szervezik a foglalkozásokat és a fejlődést nyomon követik.
Konkrét terápia, rehabilitáció, fejlesztés. Meghatározott a fejlesztendő terület. Van fejlesztési cél, konkrét a célcsoport. Meghatározottak a terápiás keretek. Itt a kutya, mint motivációs társ van jelen. A fő hangsúly a kutya munkáján van. A kutya kellő képzettséggel és rutinnal képes arra, hogy bizonyos szituációkat a felvezető segítsége nélkül is oldjon meg. Ez egy igen nehéz területe ennek a munkának.

Hogyan lesz egy kutyából terápiás kutya?

A magyar jogszabályok világosan tisztázzák, hogy milyen kutyák tehetik be a lábukat különböző oktatási, szociális és közintézményekbe. Magyarországon 2009. óta jogszabály szabályozza a terápiás kutyák alkalmazását.

Kutyás terápia végzésére nem alkalmas minden kutya. Alapvető követelmény, hogy az állat legyen kiegyensúlyozott, gazdájával harmonikus kapcsolata, emberbarát, ne legyen ijedős vagy érzékeny, érzékeny, ne mutasson hajlamot agresszív viselkedésre. Ezeknek a kritériumnak való megfelelést nem a gazda megítélése alapján döntik el, hanem vizsgán kell bizonyítania, hogy rendelkezik a fenti készségekkel, illetve hogy a gazda a kutya viselkedését minden körülmények közt kontrollálni képes.
Ahhoz, hogy a különböző intézetekbe bemehessenek, egy kétlépcsős vizsgát kell tenniük: Az első egyfajta alkalmassági vizsga, az ún. temperamentumvizsga, a másik pedig a terápiás vizsga, mely terápiás körülmények között is megvizsgálják, hogyan dolgozik a kutya. Ezen kívül félévente meghatározott egészségügyi szűréseken kell részt venniük, melyek alátámasztják, hogy a kutya nem terjeszt semmiféle, az emberre is esetleges veszélyt jelentő betegséget.

Terápiás kutya képzését, vizsgáztatását csak olyan szervezet végezhet, mely regisztrált a Magyarországi a terápiás szervezeteket összefogó Magyar Terápiás Egyesületek Szövetségénél (MATESZE). Terápiás foglalkozáson csak a MATESZE honlapján (www.matesze.hu) közzétett vizsgán megfelelt, terápiás igazolvánnyal rendelkező kutya-gazda páros közreműködhet.

A terápiás kutyákra is “a segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazásának szabályairól” szóló 27/2009.(XII.3.) számú SZMM rendeletben foglaltak vonatkoznak.